Tudjátok, minden lány életében eljön az az időszak, mikor rájön, hogy több magányra és privátszférára vágyik. Persze nem panaszkodhatok, hisz külön szobám van, s mint ilyen, természetesen MINDENKI itt tartózkodik napi 12 órában. Gondoljátok csak magatokat a helyembe. Hazajössz a suliból, nyolc óra agyelszívás után, leteszed a nehéz táskád...és ki van a te kis meghitt szobádban??? Na ki??? Hát az egész család!!! Na de lévén pacifista, itt még próbálsz békés megoldást találni a problémára. Elszámolsz százig, közben gyüjtögető körútra mész, és megpróbálsz valami "ebédet" összeguberálni magadnak. Na ekkor ülnél le egy fél órára pihenni. Teli gyomorral a világ is szebb, így nem forr el az agyvized, mikor a SZOBÁDBAN se a géphez(ahol nagykocka kisöcséd ül), se a tévé elé(ahol a szüleid néznek valami izgi közigazgatásihíradóscuccosbigyót). Ekkor kissé emelkedett pulzusszámmal ugyan, de még kellő vérmérséklettel leülsz olvasni, a nappaliba. Persze tanulnod is itt KELL, hisz a család fontos időbeosztását a tévénél, nem szakíthatja meg olyan potom dolgok miatt, mint a te érettségire való felkészülésed...Ugyanmár!!! Hát ilyen kényelmetlen helyzetbe hoznád őket?! Nos tanulgatsz kb 2-3 órácskát, ami egy kellő tömeggyilkos hangulatba hoz... Csak olyan Al-Qaida - tanonc féle gyilkos hangulatba... Berontasz a szobádba, mint valami pankrátor, és a "ki nyúlt az ágyacskámhoz" nézéssel felméred szobád helyzetét. Apud a földön alszik, anyud az ÁGYADBAN, öcséd a gép előtt veri a nyálát... Na ekkor jön a lila köd, és ha sok eszed van lemész alfába, megvilágosodsz, te leszel a magyar Buddha, és hagyod, hogy a szeretet végigáramoljon a méreggel teli testeden, és kitisztítsa azt. Ekkor elvonulva a világ elől, lefekszel a legközelebbi üres ágyba a lakásban(ami persze nem a tiéd), és reggel 6-ig a boldog öntudatlanságba merülsz. Ha nem vagy ilyen erős lelkiekben...Nos...lilaköd...sikolyok...sok vér...halálhörgés...még egy kis vér...és végül a saját ágyadban alszol, egészen addig, amíg a szirénázó zsaruk fel nem ébresztenek...De végül is: ki mint veti ágyát...
A hard day's night
2009.09.23. 21:01 | sunshine* | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://sunshineinlife.blog.hu/api/trackback/id/tr481402818
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.