Egy hónap eltelt és zajlanak körülöttünk az események. Hmm hol is kezdjem...
Valent
in nap. Szerény véleményem szerint ez a nap csak a csoki/kacat gyárosoknak, valamint a naív tiniknek ünnepnap. Lehet hogy a szinglik keserűsége szól belőlem, de lássuk be hölgyeim, ha a pasi az év 365 napjából csak 1-en mutatja ki, hogy mennyire szeret, akkor azt már fújhatjuk...
Lecseréltem a szemüvegem, kontaklencsére. Ami egy elég érdekes folyamatnak bizonyult. Lehet, hogy csak én jöttem rá későn, de a kontaklecse konkrétan arról szól, hogy bele kell nyúlnod a szemedbe!!! Persze ez a tény már túl későn jutott el a tudatomig. Pontosabban, mikor a vizsgáló székben ültem és egy nő jött felém, ujjal pont a szememre célozva. Szóval épp csuklóig a jobb szememben matat, és közben azt duruzsolja, hogy : Próbáld ellazítani a szemed. (Hát kösz.) Úgy kb. 10 percig egy kemény, vérremenő csata zajlott a nő és a szemhéjaim között, míg végül felkerültek a lencsék. És voilá újra láttam. Talán úgy gondoljátok a fogorvos, most meg a szemész után hogy van egyfajta mazoista hajlamom. Vagy beteges vonzódásom a fehér vizsgáló székek iránt. De biztosíthatlak titeket, hogy ez nem igaz. Ebben nincs semmi mazoizmus, vagy szadizmus, ez csupán az ÉN "szerencsém". Ennyit a lottózásról..
Ja igen,még valami. Az ÉRETTSÉGI. Az elmúlt egy hónapban ezt halljuk reggeltől estig. A ballagás, a vizsga, az egyetem, a tanulás. Ezzel kelünk és ezzel fekszünk. Csak egy jó tanács a szülőknek és tanároknak: AZZAL NEM SEGÍTESZ AZ ÉRETTSÉGI JEGYEIMEN, HA SZÉTMARCANGOLOD AZ IDEGEIMET!!
Na jó, talán kicsit túloztam. Ne dramatizáljuk túl a helyzetet. Elvégre majd meg köszönjük még nekik. HACSAk addigra nem kötük ki egy szanatóriumban, detox-ban vagy egy otthonos kis híd alatt.
