Miért van az, hogy ha egy kicsit is jól mennek a dolgok akkor valaki gondol egyet, és ledobja az atombombát??? Szinte érzem ahogy a hasadó neutronok hatására robban a világ körülöttem...Bárcsak valaki megsimogatná a fejem, és azt mondaná, hogy nem lesz semmi baj, az élet szép. És mindenféle hazugságot suttogna, amíg el nem hiszem én is, ő is. Miért kell felnőni, és egyedül szembe nézni a rideg valósággal? Miért nem lehetünk gyerekek, akik ha félnek a takaró alá bújnak, vagy a szüleik karjaiba borulnak? Akiknek, elég egy kis hazugság, és máris rózsaszínben látják a világot. Tudjátok mit....azt hiszem ma újra kisgyerek leszek.
dec. 07
2010.12.07. 11:44 | sunshine* | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://sunshineinlife.blog.hu/api/trackback/id/tr832499164
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
