Életem és egyéb katasztrófák

Miről másról, mint az unalmas életben megrejlő mindennapi pofáraesések, humoros bakik és szenvedő diákság panaszainak kavalkádjáról!

Naptár

január 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

blog ajánló

De nehéz az iskola táska!!

2008.09.04. 18:51 | sunshine* | Szólj hozzá!

A felismerés első hulláma augusztus elején tört rám, mikor egy enyhén korosodó nénike feltette azt a kérdést, amit minden korombeli hallani szeretne: És várod már az iskolát?

De most őszintén!  A felnőttek elvárnák tőlünk, hogy rájuk mosolyogjunk és a szemükbe hazudjuk azt, hogy: - Persze! Egész nyáron az iskolára készültem és kétszer átolvastam minden tankönyvemet! Micsoda csuda muri a suli!!  Természetesen nagyon csúnyán ránéztem(mármint néztem volna, ha épp nem taszít oldalba a szatyrával) és rávágtam, hogy dehogy! Komolyan  azt képzelik, hogy mi ezt élvezzük?? Nem voltak ezek diákok?? Vagy mindenki drogozott meg füvezett akkoriban? Hmmm..lehet nekem is rá kéne szoknom és akkor legalább szép(színes) gimis éveknek emlegetném ezt az időszakot.

Augusztus 31.-én, miután az orvos erős nyugtatókat adott, kezdtem beletörődni, hogy itt az iskola. Menthetetlenül és kegyetlenül közeledik az évnyitó napja... Állítom a legtöbb papírzsepi augusztus végén fogy. Ja nem is beszélve a sok füzetről, amik drága, értékes fáink életeibe kerültek. Tehát mentsük meg az esőerdőket és ne járjunk suliba!! Jó, jó ez egy gyenge próbálkozás volt, de nem róhatjátok fel nekem. Mégis csak egy szenvedő diák vagyok! Na mielőtt elsírnátok magatokat(látom ám, hogy milyen könnyes a szemetek) elárulom, hogy azért van valami jó is ebben a suliban.(Ha ezt bárkinek elmondjátok akkor letagadom!!) Jó végre találkozni a barátokkal, akik nélkül az élet lassan már nem élet. El se hisszük mennyire függünk mások vicceitől, hülyeségeitől, társaságától, amíg el nem jön a nyári szünet! Ha ez nagyon érzelgősen hangzott, akkor csak próbálj egy nyarat eltölteni öcsémmel összezárva, és akkor majd megbeszéljük, hogy ki golyózott be teljesen mitől!! Mondjuk Pádár tanárúr vasszigora nem a legáhítottabb vágyaim közé tartozott nem is beszélve a többi tanár szado-mazo hajlamairól, de ha lúd legyen kövér!

Végtére mi is válna belőlünk, ha nyugodt, lelki-terror nélküli harmonikus környezetbe válnánk felnőttekké? Abban hol a kihívás? Hisz a gimnázium olyan mint a bungee-jumping: azt tudod, hogy földet érsz, csak nem mindegy, hogy hogyan..És kötéllel ugrani minden hülye tud...=)

A bejegyzés trackback címe:

https://sunshineinlife.blog.hu/api/trackback/id/tr45648605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása